Az oldal üzemeltetését a Magyarországi Református Egyház látja el!

Nem csak tankönyv

2010.05.10., 14:29

2013-ban világszerte megemlékeztek a Heidelbergi Káté négyszázötven éves évfordulójáról. Ebből az alkalomból készült el a káté új magyar fordítása is. Június 28-án a debreceni Nagytemplomban ült össze a Kárpát-medencei református egyházak közös alkotmányozó és törvényhozó testülete. A Közös Zsinat elfogadta a Heidelbergi Káté magyar fordításának új szövegváltozatát, felvette soraiba a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházat és módosította a Magyar Református Egyház alkotmányát is.
Az elmúlt négy és fél évszázadban számos fordítása született a Heidelbergi Káténak, az utóbbi években is több változatot használtak még a Kárpát-medencében. A Heidelbergi Káté első magyar nyelvű kiadását a pápai nyomdásznak, Huszár Dávidnak tulajdonítják (1577), de a múltban népszerű volt Szárászi Ferenc (1604) és Szenczi Molnár Albert (1607) magyarítása is. 1891 után az Erdős János-féle kátéfordítás terjedt el leginkább, melynek több revíziója is készült: Magyarországon Victor János átdolgozását, míg Erdélyben Tavaszy Sándorét egymás mellett használták.

Felfrissített szöveg

2011-ben a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinata által létrehozott Kálvin Emlékbizottság javaslatára került a Generális Konvent elnöksége elé egy esetleges új fordítás elkészítésének kérdése. A Kárpát-medencei református egyháztestek elnökségeit tömörítő testület még abban az évben létrehozott egy fordító bizottságot, hogy az a 450. évfordulóra készítsen el egy olyan szöveget, melyet az egész magyar reformátusság közösen használhat. A bizottságba valamennyi Kárpát-medencei egyháztest delegált tagot.

A munka az eredeti német és a vele egyenértékű latin kiadást vette alapul, de a bizottság szándéka szerint nem új fordítás készült, hanem az Erdős-Victor és a Tavaszy-féle szöveg átdolgozása. Ezt a négy változatot összevetve kérdésről kérdésre haladva, ha szükséges volt, más fordításokat segítségül hívva, konszenzusra törekedve született meg az új szöveg, miközben igyekeztek az eredeti teológiai mondanivalót minél pontosabban visszaadni a mai nyelven. A munka 2012 májusában fejeződött be.

A Generális Konvent 2012. június 18-án és 19-én szombathelyi ülésén fogadták el az elkészült magyar szöveget, valamint az új fordítás kiadásáról, egy többnyelvű díszkiadásról és egy magyarázó tanulmányokkal kiegészített kritikai kiadás megjelentetéséről is döntöttek. Az ülés zárónyilatkozatában felkérte a részegyházakat, döntsenek arról, jóváhagyják-e a szöveget, s ennek függvényében 2013 júniusára javasolta a Közös Zsinat összehívását, melyen a Magyar Református Egyház ünnepélyesen elfogadhatja a Heidelbergi Káté felfrissített szövegét. Szombathelyen ugyanakkor egy bizottság felállításáról is döntöttek, melynek egy, a hitoktatásban használatos református káté elkészítése lett a feladata. Céljuk, hogy 2017-ig elkészüljön egy hitvallásaink szellemében megírt, a mai kor nyelvezetén újrafogalmazott, a konfirmációi oktatásban jó alkalmazható káté.

A második találkozás

2012. november 15-én az MRE Zsinata elfogadta a Heidelbergi Káté megújított fordítását és hozzájárult a Közös Zsinat összehívásához. A Magyar Református Egyház többi részegyházában is hasonló döntés született, így 2013. június 28-án a debreceni Nagytemplomban találkozhattak a Kárpát-medencei református egyháztestek delegáltjai.

„A második találkozás a fontosabb, mint az első, hiszen azt jelzi, van folytatás" – mondta köszöntőjében Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök arra utalva, hogy a Magyar Református Egyház Közös Zsinata 2009. május 22. után ült újra össze. Az ülésen a testvéregyházak képviselői, református közéleti személyiségek és többek között a litván, valamint a lengyel református egyházak vezetői mellett részt vett Guy Liagre, az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkára és Jan-Gerd Heetderks, a Református Egyházak Világközössége európai vezetője is. Utóbbi a külföldi vendégek és az európai reformátusok nevében elmondott köszöntőjében azt emelte ki, hogy az európai egyházaknak közösen kell keresniük azt a nyelvet, amellyel megszólítható a ma embere.

Az ünnepi ülés a hálaadás és megemlékezés alkalma is volt a Heidelbergi Káté 450. évfordulójáról. A Heidelbergi Káté teológiai jelentősége és mai aktualitása című előadásában Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora, a fordítóbizottság tagja, az évfordulóra megjelent kátémagyarázat szerzője az üdvbizonyosságot, a kiválasztottságot és a hitvallási iraton végig vonuló praktikusságot emelte ki a káté sajátosságai közül. Mint elmondta, a káté válasz a reformátusokat sákramentumtagadónak bélyegző vádakra, a hegyi beszéd szellemében magyarázza a tízparancsolatot, és mindvégig hangsúlyosan az egyetlen közbenjárót, Jézus Krisztust hirdeti.

„A káté évszázadokon át segített abban, hogy az egymást váltó nemzedékek és az egymástól földrajzilag távol élő gyülekezetek egységes fogalmakkal, egyező szavakkal fejezzék ki a református keresztyén egyház hitének igazságait. Bízunk abban, hogy az új magyar nyelvű változat is betölti majd ezt a hivatását" – fogalmaz a Generális Konvent elnökségének az új fordításhoz írt ajánlása. A közös kátékiadás gondolata, majd a mai nyelvezetű, egységes szöveg megszületése körülményeinek ismertetése után a Zsinat szavazással fogadta el, hogy a Magyar Református Egyház egységesen használt szövegű hitvallása a Heidelbergi Kátét Fordító Bizottság által átdolgozott szöveg legyen.

Az ülésen döntés született a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház csatlakozásáról. Az egyház belső megosztottsága miatt ugyanis 2009-ben erre még nem kerülhetett sor, de a 2011-ben lezajlott tisztújítások után enyhült a feszültség, így juthatott el addig, hogy a Magyar Református Egyház tagjává válhasson. „Ezzel teljes lett a Kárpát-medencei református egység" – mutatott rá Csomós József tiszáninneni püspök. A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház képviseletében a Közös Zsinat ülésén Csáti Szabó Lajos püspök látta el kézjegyével a ratifikációs okmányt, aki csatlakozásuk kapcsán úgy fogalmazott, hogy lélekben mindig is a magyar nemzet és a magyar reformátusság részének tartották magukat, de fontos számukra, hogy a magyar állam az előbbit néhány éve közjogilag, a Magyar Református Egyház pedig most az utóbbit egyházjogilag is megerősítette.

A Zsinat végül módosította a Magyar Református Egyház alkotmányát. Ezzel azokban a kérdésekben történt változtatás az elfogadott határozat szerint, ahol a korábbi szövegben pontatlanságok voltak felfedezhetőek vagy az újonnan belépők miatt vált az szükségességé a módosítás. Ilyen volt egyebek mellett a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, a Kárpát-medencén kívüli magyar református közösségek, valamint a horvátországi reformátusok csatlakozásának és képviseletének ügye.

Négy és fél évszázados bestseller

A Közös Zsinat ülése után könyvbemutatót tartottak a Debreceni Református Kollégiumban. Az ünnepi alkalomra három különböző kiadása jelent meg a káténak: az ötnyelvű – magyar, szlovák, román, angol, német – díszkiadás, amely nem került kereskedelmi forgalomba, a Generáis Konvent ezt gesztusnak szánja a Kárpát-medencében élő nemzetek közötti megbékélés felé, illetve a Heidelbergi Káté magyar szövegének két kiadása, egy keményfedeles és egy puhafedelű változat. A káté mellett a Kálvin Kiadó megjelentette Fekete Károly tollából annak kommentárját is.

„Rendhagyó szöveg áll a könyvbemutató középpontjában" – mutatott rá Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója, aki szerint máig a bestsellerek közé sorolható ez a négy és fél évszázados hitvallás. Könyvkiadóként biztos benne, hogy ez nem olyan kiadvány, amely újdonságával rengetné meg a könyvpiacot, sokkal inkább olyan irat, amely az építést szolgálja.

„Mi a hasznunk a Közös Zsinatból? Íme, ez az egyik első kézzelfogható terméke az együttműködésnek" – üdvözölte Kató Béla a megújított fordítást. Az erdélyi püspök arról is beszélt, hogy Erdélyben a XX. században megerősödött a hitvallás jelentősége: „A káté lelkisége formálta a nemzet arculatát: a kommunista diktatúra idejében az első kérdés felelete megtartó erő volt."

„Az új fordítást szerényen azért nem neveznénk fordításnak" – fogalmazott Szabó István dunamelléki püspök, a Heidelbergi Kátét fordító bizottság egyik tagja. A közös munka, mint elmondta, Istennek hála, mind a kilenc egyháztest részvételével zajlott. „Nemcsak válaszolni tanít meg a káté, hanem kérdezni is, mert a katekizmus a keresztyén hit alapjaira kérdez rá" – méltatta a hitvallást.
„Érted-e, amit olvasol?" – idézte fel Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök az apostol szavait. Mint mondta, ez az igény hozta létre azt a részletes, átfogó kátémagyarázatot, melyet Fekete Károly készített el A Heidelbergi Káté magyarázata – Hálaadásra vezető vigasztalás 129 kérdés-feleletben címmel. A könyv legnagyobb értékének nevezte, hogy a szerző nem maradt meg a kérdés-feleletek szintjén, hanem azok továbbgondolására serkenti az olvasót. A magyarázatban szerinte nagyon szépen előjön, mi is a Heidelbergi Káté: „Nem csak dogmatikai tankönyv, nem csak etika, nem csak bibliaismeret. Segédeszköz a gyakorlati keresztyén egzisztenciához."

Galéria

2009. május 22. - Építkezés 2009. május 22. - Építkezés

Szeretetszolgálat

Magyar Református Szeretetszolgálat

Címerünk



Magyar Református Egyház címere