Az oldal üzemeltetését a Magyarországi Református Egyház látja el!

Az egységes Magyar Református Egyház felé

2010.05.17., 16:34

2004 nyarától új együttműködési formaként működik a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent - röviden: Generális Konvent -, a Kárpát-medencei magyar református egyházak, egyházkerületek és egyházmegyék mindenkori törvényesen megválasztott hivatalban lévő elnökségégeinek a Magyar Református Egyház egységét munkáló tanácskozó és javaslattevő testülete.
1881-ben az addig térségi és történelmi okokból különálló öt magyar református egyháztest egyesült, ám ezt az állapotot az ország első világháború utáni feldarabolása megszüntette. Attól fogva - liturgiai és egyházjogi szempontból - egymástól elszigetelten fejlődtek az utódállamokbeli református egyházak. A Generális Konvent megalakulásának egyik fő célkitűzése ebben a helyzetben ezért az volt, hogy a magyarországi református egyházkerületek és a határon túli magyar református egyházak egyháztestei szolgálatának összehangolásával - másfél évtizeddel a rendszerváltozás után, az Európai Unió kibővülése teremtette új helyzetben - e különbségek csökkenjenek.

A rendszerváltást követően, az 1990-es években több olyan szervezet is létrejött, amely a szétszórtságban élő magyar reformátusság együttműködését hivatott segíteni. Az 1991-ben, egyesületként létrehívott Magyar Reformátusok Világszövetsége a református lelkiség építésében és világméretű összehangolásában látta munkája küldetését. Az 1995-ben alakult Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata a magyar reformátusság konzultatív, reprezentatív és demonstratív szerveként kívánt működni. A Generális Konvent fontos újdonsága, hogy az állami szabályozás alapján működő egyesületi forma helyett immár belső egyházi törvények és megállapodások jelölik ki az együttműködés feltételrendszerét.

A Kárpát-medencei egyházkerületek és egyházmegyék vezetőinek első kétnapos munkatalálkozója 2004. július 8-9-én volt Budapesten, a Ráday Kollégium dísztermében, ahová a történelmi Magyarország 64 egyházmegyéjéből és 9 egyházkerületéből érkeztek a résztvevők. Itt a Kárpát-medencei egyháztestek az alábbi célkitűzéseket fogalmazták meg:
- egymás kölcsönös tájékoztatása,
- egységes és egyeztetett érdekképviselet az európai és világméretű egyházi szervezetekben, valamint a segélyszervezetekben,
- egymás iránti testvéri szolidaritásuk határozottabb gyakorlása,
- az érintett egyháztestek egységes liturgiája és jogalkotása lehetőségének megvizsgálása,
- a lelkipásztor- és teológusképzés, valamint a közoktatási és felsőoktatási intézményrendszer szervezeti és tartalmi egységesítése, figyelembe véve az egyháztestek saját hagyományait és az Európai Unió kihívásait.

A tanácskozásnak azóta két formája van: évente egyszer tanácskozik a Generális Konvent plenáris ülése - a Kárpát-medencei egyházak és egyházkerületek, valamint egyházmegyék elnökségeinek részvételével -, ennél gyakrabban találkozik az elnökség - az egyházkerületek püspökei és főgondnokai - aktuális kérdések megvitatására. A közös munka koordinálására három szakbizottság is alakult: az egyházalkotmányi, a liturgiai és a közös képviseleti bizottság.

A Magyarországi Református Egyház 2005. május 26-27-i zsinati ülésszakán történelmi döntést hozott: az egyházi alkotmányban rögzített egyháztagságot a Zsinat kiterjesztette a világ különböző részein élő magyar reformátusokra. Ezzel a Magyarországi Református Egyház Zsinata a más országokban élő magyar reformátussággal már korábban kifejezésre juttatott lelki közösség deklarálásán túl jogi formában is megerősítette a magyar református hívek egységét, egymás elfogadását, szándéka szerint tovább csökkentve ezzel a magyar ajkú reformátusság Trianon miatt bekövetkezett - hitéleti, egyházjogi - széttagoltságát.

A 2005. július 7-8-i debreceni ülés zárónyilatkozata ezek után újabb célkitűzést fogalmazhatott meg: "Elköteleztük magunkat a Magyar Református Egyház egységének újbóli megteremtésére azzal, hogy célul tűztük ki egy közös Református Egyházi Alaptörvény megalkotását. [...] Reménységgel vagyunk afelől, hogy Isten kegyelméből a közös munka, a közös imádság és a közös szolgálat eredményeképpen belátható időn belül újból létrejön az egységes Magyar Református Egyház."

A Generális Konvent 2007. július 19-21-i sárospataki ülésen konszenzus alakult ki a Magyar Református Egyház jövőbeni alkotmányának alapelvei, illetve megfogalmazásának elvi szempontjairól. A résztvevők elfogadták az alkotmány kidolgozására teendő további lépések menetrendjét. A kidolgozás alatt levő alkotmánytervezet értelmében - amit az ekkor elfogadott határozat szerint a Generális Konvent 2008. június 18-20-i pápai ülése tárgyalt meg és javasolt elfogadásra az egyháztesteknek - a tagegyházak együttműködnek a jogalkotásban, a közös képviseletben, a szeretetszolgálatban, a misszió, az oktatás és az ifjúsági munka területén, továbbá a tájékoztatás, informatika és kommunikáció, valamint a nyugdíjügyek intézésében. Az alkotmányt az egyháztestek legfelsőbb szintű törvényhozó testületei, (zsinatai) ratifikálják. Ezt követheti az egyháztestek által delegált Magyar Református Egyház Zsinatának összehívása és az alkotmány elfogadása.

Mint a sárospataki zárónyilatkozat fogalmaz, a Magyar Református Egyház - mint Jézus Krisztus igaz egyházának része - a keresztyén közösség erejét és örömét kívánja megélni és megmutatni: "Ez úton is biztatjuk Kárpát-medencei református közösségeinket, hogy maradjanak meg az evangélium tiszta hirdetésében, és életükkel, imádságaikkal tegyenek bizonyságot arról az irgalomról és szeretetről, amellyel Isten Krisztusban a világ felé fordult."

Galéria

2009. május 22. - Építkezés 2009. május 22. - Építkezés

Szeretetszolgálat

Magyar Református Szeretetszolgálat

Címerünk



Magyar Református Egyház címere